A Parkfa védelem csapata a városban néhány véletlenszerűen kiválasztott parkfán végzett bonitálást 2011. augusztusában. A vizsgálatok helyszínének a Városliget és a Margit-sziget lettek kiválasztva. A fákat az év folyamán (vélhetően) hagyományos növényvédelmi eljárásban (permetezés) részesítették. Felmérésünkben ennek hatásfokát is figyelembe vettük.

A fák könnyen megtalálható, frekventált helyen élnek, állapotuk egy avatatlan szemnek is feltűnő.
Az bonitálási eredmények szemléltetik városi parkfáink állapotát. Nyárvégi növény egészségügyi állapotfelmérésünket külső szemrevételezés alapján végeztük, a jelenlévő, jól látható kár- és kórképekre koncentrálva. Az eredményt fotókkal illusztráljuk.

A fák állapota, eredmények

Helyszín: Városliget
Dátum: 2011. augusztus 1.
Fafaj:
Közönséges platán – Platanus x hispanica

Az igen nagy méretű, idős platánfa frekventált helyen, a városligeti műjégpálya, csónakkölcsönzője mellett áll.
A leveleket igen nagymértékben károsították a platán csipkés poloskák (Corythuca ciliata). A levelek színe sárgás a poloskák szívogatásától, fonákuk a kártevő ürülékétől borított (1. kép).
A másik kártevő, melynek nyomát felfedeztem a levelek fonákán az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) (2a. kép). Fehér viaszváladéka esztétikai problémát, az általa termelt, lecsöpögő, ragacsos mézharmat pedig jelen esetben a vendéglátó ipari egység közelsége miatt igen zavaró lehet.
A jelenleg még viszonylag ritka platán lisztharmat (Microsphaera platani / Erysiphe platani) (2b. kép) is megjelent a fiatal leveleken. Nagymértékű előfordulása, főként a platán csipkés poloska károsításával együtt, nem csak esztétikai jelentőségű, levélszáradást, levélhullást is okoz a fákon a késő nyári hónapokban.

platanliszt
2a. kép 2b. kép

 

Helyszín: Városliget
Dátum: 2011. augusztus 1.
Fafaj:
Ezüsthárs – Tilia tomentosa

Az ezüsthárs a műjégpálya / csónakázó tó mellett helyezkedik el.
A hársfán a legnagyobb problémát a súlyos mértékben elszaporodott hárs takácsatka (Schizotetranychus tiliarium) okozza (3a. kép). A levelek nagy része fehéres, sárgás színűre fakult az erős károsítás következtében, a levéllemez törékeny, szárad, a levelek hullanak. A levélfonákon megtalálhatók az apró takácsatkák különböző fejlődési alakjai és szövedékük (3b. kép). Messziről is feltűnő látvány volt a fakó levelű hársfa.

atka
3a. kép 3b. kép

 

Helyszín: Margit-sziget
Dátum: 2011. augusztus 1.
Fafaj:
Fekete fenyő – Pinus nigra

A Margit-sziget Árpád híd felőli bejáratánál található fekete fenyő facsoportot vizsgáltuk.
A fákon elég erős hajtáselhalás, tűvörösödés és hullás tapasztalható (4a. kép). A minden bizonnyal gombabetegség előidézte tünetek kórokozójának megállapításához pontosabb vizsgálatok szükségesek. A betegségtünetek nem első sorban esztétikai probléma, hanem a gyors terjedés miatt a fák életét veszélyeztető kérdés.

fenyo
4a. kép 4b. kép

 

Helyszín: Margit-sziget
Dátum: 2011. augusztus 1.
Fafaj:
Fehérvirágú vadgesztenye – Aesculus hippocastanum

A Danubius Grand Hotel Margit-sziget szomszédságában magányosan álló, idősebb vadgesztenyefa leveleit vizsgáltuk.
A lombozat erősen szárad és hullik, őszies látványt nyújtva (6b. kép). A kártétel nagy részét a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) okozta, melynek aknái elborítják a leveleket (5a. kép). A apróbb aknákban élő lárvák – valószínűleg a 3. nemzedék – találhatók.
A levelek fonákán a polifág amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) fehér viaszváladéka található ezen a fán is (5b. kép).

vadg
5a. kép 5b. kép
vadg2
6a. kép
6b. kép

 

Helyszín: Margit-sziget
Dátum: 2011. augusztus 1.
Fafaj:
Közönséges platán – Platanus x hispanica

Vizsgálati alanyunk a híres, több, mint 200 éves, hatalmas, platánfa a Margit-szigeten (7c. kép).
Levelein igen erős platán csipkéspoloska károsítás figyelhető meg (Corythuca ciliata). A levelek fakók, sárgás színűek a poloskák pontszerű szívogatásától, fonákuk a kártevő ürülékétől borított (7a. kép), a poloska különböző fejlődési alakjaival, mint a sziget összes platánfáján. Több hajtást az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) viaszváladéka borít (7b. kép).

csipkes2
7a. kép 7b. kép
platan
7c. kép

 

A fentiek bennünk a következő gondolatokat, kérdéseket ébresztették:

Folyik-e egyáltalán (hatékony) védekezés a parkfáinkat károsító szervezetek ellen?

Készítenek-e hatékony növényvédelmi tervet ezen fák esetében, illetve szezon végén megtörténik-e az elvégzett technológia szakmai kiértékelése?

Ha igen, az illetékes szakemberek megfelelőnek tartják-e a védekezések hatékonyságát?

Tisztában vagyunk-e azzal, hogy a hosszú ideig végzett gyenge hatásfokú (alacsony mortalitás a célszervezetek esetében) védekezés jelentősen megnöveli a rezisztencia kialakulásának valószínűségét?

Mikor jövünk rá, hogy bármely csúcstechnológiás permetező eszköz ma nem alkalmas a néha több 10 méter magasságú, és ugyanolyan széles, terebélyes lombkoronák hatékony megvédésére, valamint az endogén életmódú  gombák és rovarok elleni védekezésre? (tűlevelűek esetében kizárólag injektálással lehet eredményes védelmet elérni)

Hány értékes, idős fának kell még idő előtt elpusztulnia szakmai hiúság, és egyéni érdekek miatt?

Mikor fognak a felelős pozícióban lévő szakemberek együttműködni azokkal, akik javító szándékkal már több éve dolgoznak a permetezésnél lényegesen jobb hatásfokkal alkalmazható úgynevezett injektálásos eljárás Magyarországi meghonosításán?

Természetesen várjuk minden egyes állításunk és kételyünk szakmai helyekről történő megcáfolását, de várjuk az egyetértő támogatásokat is, mert ha lassan is, de nő azok tábora, akik az okszerű, tervszerű, szakmailag alapos növényvédelem elkötelezett képviselői, nem utolsó sorban a környezetterhelés csökkentésének már-már fanatikus szószólói!


mofosz novenyorvos_logo